von Trips 1928 j�nius 4-�n sz�letett a n�metorsz�gi Kerpen-ben, egy 700 �ves lovagi dinasztia sarjak�nt. �desaapja -aki katonatiszt volt- szenved�lyesen rajongott az autosport�rt, �s fi�t is rendszeresen elvitte mag�val a futamokra. a kis "W�lfchent" ekkor fert�zte meg a benzing�z: nyolc �vesen kijelentette: aut�versenyz� lesz. P�ldak�pe Bernd Rosemeyer volt.

Az autosportban 1954-ben deb�t�lt. A klasszikus Mille Migliai versenyben Walter Hampel oldal�n a 33. helyet szerezt�k meg, s�t saj�t kateg�ri�jukban az 1300 cm3-es g�poszt�lyt megnyert�k. M�g ebben az �vben a sz�riaaut�k 1600 cm3 kateg�ri�j�nak n�met bajnoka lett. Mivel nem akarta, hogy sz�lei tudom�st szerezzenek arr�l, hogy versenyez, „Alex Linther” �ln�ven szerepeltette mag�t.

P�lyafut�s�t s�lyos betegs�g k�s�rte: hall�s probl�m�k gy�t�rt�k, 14 �ves kor�ban pedig egy s�lyos agyh�rtyagyullad�s k�vetkezt�ben leb�nult arca egyik fele. N�h�ny �vvel k�s�bb - m�r akt�v versenyz� kor�ban - s�lyos cukorbetegs�g tet�zte eg�szs�g�gyi probl�m�it.

A fiatal n�met versenyz� tehets�g�re Enzo Ferrari is felfigyelt. A piros aut�k korm�nykereke m�g�tt els� �zben a sportaut�k Sv�d Nagyd�j�n jelent meg Kristianstadban. A brit Peter Collinsel m�sodik helyez�st �rtek el. Ferrari el�gedett volt a teljes�tm�ny�vel, �s von Tripset nevezt�k a Forma 1-es aut�k Olasz Nagyd�j�ra. A deb�t�l�sra azonban nem ker�lt sor, ugyanis az edz�sen a korm�nym� meghib�sod�sa miatt balesetet szenvedett a Curva Grande kanyarban. A Lancia-Ferrari D50-es ugyan igencsak �sszet�rt, de szerencs�sen meg�szta s�r�l�s n�lk�l. 1956 szeptember 10-�n Wolfgang von Trips, mint az els� n�met versenyz� al��rta a szerz�d�st a gy�ri Scuderia Ferrarival. Az igazi Forma 1-es bemutatkoz�s�ra 1957 janu�r 13-�n ker�lt sor Buenos Airesben, ahol a hatodik lett. Az els� nagy siker�re 1957 m�jus 12-ig kellett v�rnia. A 24. Mille Migliai versenyen egy 3,8 literes aut�val indult. Von Trips az eg�sz verseny alatt az egyik leggyorsabb volt, �s 300 km-rel a c�l el�tt �gy t�nt, �v� a gy�zelem. Az addig vezet� Taruffi ugyanis l�tv�nyosan lelassult, �s von Trips k�nnyed�n utol�rte. Piero Taruffinek komoly technikai probl�m�ja t�madt, a v�lt�ja az �t�dik sebess�gben beragadt! Amikor a nemes lelk�let� von Trips �szrevette, hogy ellenfele harck�ptelen, nem el�zte meg, �gy az olasznak aj�nd�kozta a gy�zelmet. A verseny ut�n, amelynek fekete foltja a portug�l de Portago sz�rny� balesete volt (Portagon k�v�l tov�bbi n�z�k is �let�ket vesztett�k), az olasz k�z�ns�g �gy �nnepelte von Tripset, mint a gy�ztes Taruffit. Egy h�ttel k�s�bb Monacoban indult, ahol nagyszer� vezet�ssel a 95. k�rig Fangio �s Brooks m�g�tt a harmadik helyen versenyzett, amikor a motor felmondta a szolg�latot.

Az 1957-es �g�retes id�ny m�jus 25-�n hirtelen megszakadt. A N�rburgringi 1000 km-es edz�s�n s�lyos balesetet szenvedett, k�t bord�ja t�r�tt el, aminek k�vetkezt�ben k�t h�napig volt k�nytelen gipszmell�nyt hordani. A p�ly�ra az id�nyz�r� monzai versenyen t�rt vissza. Nem okozott csal�d�st. Mint a legjobb Ferraris, Moss �s Fangio m�g�tt a harmadik helyen v�gzett. A teljesen fel�p�lt von Trips 1958-ban k�t csapat sz�neiben is versenyzett: Ferrarival a Forma 1-ben, a Porsche sz�neiben pedig az Eur�pa-bajnoks�gon, �s egyes hossz�t�v� versenyeken. Ekkoriban ragadt r� a "von Reccs" g�nyn�v, miut�n vitathatatlan gyorsas�ga mellett a mez�ny legnagyobb aut�t�r�je volt. Ezt m�g Enzo Ferrari is megel�gelte �s 1958-ban "nevel�" c�lzattal csak hat Forma-1-es futamon engedte indulni a t�zb�l.

"Taffy" (Mike Hawthorn nevezte el �gy) megel�gelte a Ferrari sportpolitik�j�t �s a Porsche-hoz igazolt, ahol k�l�nb�z� sportaut�versenyeken indult. S�t, felt�nt az id�nynyit� Monaco GP-n is. Abban az �vben szeretett volna ugyanis a n�met c�g hivatalosan bel�pni a Forma 1-be. A Monte Carlo-i futamot nem lehetett szerencs�snek nevezni. Taffy �j aut�j�t ugyan az id�m�r�n a 12. helyre hozta be, de a verseny m�sodik k�r�ben ezt a m�g fejleszt�s alatt �ll� protot�pust cs�ny�n �sszet�rte. A n�ha m�r-m�r t�ls�gosan is er�szakos vezet�si st�lusa ez�ttal a kritik�k k�z�ppontj�ba ker�lt. Ez a baleset a Porsche-nak rengeteg idej�t rabolta el, legk�zelebb m�r csak augusztus 2-�n neveztek, a N�met Nagyd�j alkalm�b�l, amelyet ez�ttal kiv�telesen a berlini Avusban rendeztek meg. A szerencse most is elker�lte �t, ugyanis a futam el�tti sportaut�k verseny�n (amelyet von Trips nyert), a francia Jean Behra saj�t Porsch�j�val �let�t vesztette, emiatt a gy�ri csapat visszal�pett az indul�st�l. Ezzel von Trips sz�m�ra a „Porsche �s az F1” c�m� fejezet lez�rult, a Forma 1-ben azonban m�g indult ezen az �ven. Enzo Ferrarinak ugyanis esz�be jutott egykori versenyz�je, �s felaj�nlott neki egy versenyz�i �l�st az USA Nagyd�j�ra, amely december 12-�n ker�lt megrendez�sre Sebringben. A Ferrari ebben az �vben balszerencs�s id�nyt z�rt: mind�ssze egyszer tudott gy�zni – Tony Brooks Avusban. Von Trips azzal az �g�rettel, hogy 1960-ban a Ferrari �lland� versenyz�je lesz, a hatodik helyen �rkezett a c�lba.

1960. m�rcius 19-�n egy Ferrari F2-essel megnyerte a Syrakus Grand Prix-t, amely ugyan nem sz�m�tott bele a Forma-1-es pontversenybe, m�gis szinte mindenki ott volt, aki sz�m�tott, �gy a diadal erk�lcsi �rt�ke ugyanakkora volt, mint egy Forma-1-es futamgy�zelem�. A futam ut�n �desanyj�nak �gy t�viratozott: "V�gre gy�zelem. Boldog vagyok. Wolfgang".
J�lius 24-�n 250 ezer n�z� el�tt von Trips megnyeri a stuttgarti Solitude Nagyd�jat is (egy �jabb bajnoks�gon k�v�li verseny). �gy t�nik Enzo Ferrari "ter�pi�ja" sikeres volt: von Trips most egy sokkal nyugodtabb, �rettebb, kiegyens�lyozottabb teljes�tm�nyt ny�jt� versenyz�, aki ugyanakkor gyorsas�g�b�l sem vesztett semmit.

A legjobb Wolfgang von Tripst azonban 1961-ben l�thatta a nagy�rdem�. Az �v Szic�li�ban kezd�d�tt sz�m�ra a 45. Targa Florio versennyel a Madonie-p�ly�n - ahol Oliver Gendebiennel p�rban szenz�ci�s gy�zelmet aratnak egy 2,4 literes Ferrarival, megd�ntve Stirling Moss 1958-as p�lyacs�cs�t.

A Forma-1-es szezont a m�jus 14-i Monac�i Nagyd�j nyitotta, ahol von Trips negyedik helyet szerzett. Cspaatt�rsa, Richie Ginther m�sodik lett, �m az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy az amerikai egy �j Ferrari Tipo 156-ost vezetett, m�g von Tripsnek meg kellett el�gednie egy r�gi Dino 156-ossal. A verseny sor�n r�ad�sul v�lt�hiba miatt "Taffy" egy alkalommal front�lisan a korl�tnak �tk�z�tt a Mirabeau-kanyarban, s noha tov�bb tudta folytatni a versenyt, k�t k�r h�tr�nnyal �rkezett c�lba.

M�jus 22-�n azt�n felvirradt von Trips nagy napja: learatta els� hivatalos Forma-1-es futamgy�zelm�t! A Holland Nagyd�jon m�r minden gy�ri Ferrari versenyz� az �j Tip�val �llt rajthoz. Trips az els� sorba kvalifik�lta mag�t, a rajtot megnyerte �s rajt-c�l gy�zelmet aratott csapatt�rsa, Phil Hill �s a Lotus versenyz�je, Jim Clark el�tt.
A k�vetkez� versenyen, a j�nius 18-i Belga Nagyd�jon Spa-Francorchamps-ban m�g ink�bb domin�lt a Ferrari. Az els� n�gy helyet a maranell�i csapat aut�i foglalt�k el - k�z�l�k a m�sodik volt von Trips, mind�ssze 0,7 m�sodperccel elmaradva a futamgy�ztes Phil Hillt�l. Ezut�n egy kies�s k�vetkezett a Francia Nagyd�jon, majd a j�lius 16-i Brit Nagyd�j Aintree-ben: Wolfgang von Trips Forma-1-es p�lyafut�s�nak cs�cspontja.

M�r az id�m�r� edz�s is igazi krimit �g�rt: az els� t�z helyezett leggyorsabb k�re egy m�sodpercen bel�l volt, az els� n�gy k�re pedig pontosan ugyanolyan gyors! A rajtsorrend (abban a sorrendben, ahogy megfutott�k ezt a k�rt): Joakim Bonnier (Porsche), Wolfgang von Trips, Richie Ginther �s Phil Hill. Mind�ssze 0,2 m�sodperccel elmaradva t�l�k Stirling Moss az �t�dik.
M�snap, r�viddel a verseny rajtja el�tt elered az es�. Ez kedvez von Tripsnek �s a hetedik k�rben az �lre �ll. Csak Moss tudja tartani a temp�j�t, �k ketten lassan elszakadnak a mez�nyt�l. De Moss nagy igyekezet�ben, hogy utol�rje von Tripst hib�t k�vet el �s megp�rd�l. Taffy ezek ut�n f�l�nyesen - 46 m�sodperces el�nnyel Phil Hill el�tt - nyeri az es�s Brit Nagyd�jat! Ezzel a n�met versenyz� �let�ben el�sz�r �tveszi a vezet�st a Forma-1-es vil�gbajnoks�gban: 1. von Trips - 27 pont; 2. P. Hill - 25 pont; 3. Ginther - 16 pont; 4. Moss - 12 pont.

A k�vetkez� futamot N�metorsz�gban rendezik a N�rburgringen, ahol nem kevesebb, mint 300 ezer n�z� k�v�ncsi �j vil�gbajnoki rem�nys�g�re. �s "Taffy" nem okozott nekik csal�d�st. Noha a rajtn�l neh�zs�gei t�madtak �s visszaesett, leggyorsabb k�rt leggyorsabb k�r ut�n futva ism�t felk�zd�tte mag�t az �lmez�nybe �s v�g�l a m�sodik helyen v�gzett Moss m�g�tt. A vil�gbajnoks�gban pedig n�velni tudta el�ny�t Hillel szemben. A verseny-matematika most �gy n�zett ki, hogy ha a h�tra l�v� k�t verseny k�z�l von Trips megnyeri az egyiket, vagy a m�sodik helyen v�gez valamelyiken �gy, hogy nem Hill vagy Moss v�gez el�tte, akkor � a vil�gbajnok.

1961. szeptember 10., Monza. �ppen �t �vvel ezel�tt szerz�dtette le Wolfgang von Tripst Forma-1-es csapat�ba Enzo Ferrari, most pedig itt �llt a vil�gbajnoki c�m k�sz�b�n. Az ajt�n azonban sosem siker�lt bel�pnie.

Amikor 15:00-kor az Angol Kir�lyi Aut�klub (RAC) eln�ke Lord Earl Howe z�szl�j�val jelt adott a rajtra, Phil Hill v�gott az �lre. Az edz�sels� von Trips rosszul kapta el a rajtot, az els� k�r ut�n mind�ssze a hatodik volt. Nemcsak a csapatt�rsai, de Jim Clark a Lotusszal �s Jack Brabham a Cooperral is elmentek mellette. Von Tripset azonban ez nem nagyon nyugtalan�totta. Tudta, hogy a verseny hossz�, �s tudta, hogy remek aut�ja van. A m�sodik k�rben a Lesmo kanyarkombin�ci�ban gond n�lk�l el�zte meg Brabhamet, majd a Lesmob�l kij�vet Clarkot is. A vezet� n�gy Ferrari zsin�rban h�zott v�gig a balos Curva del Vialonen (ennek hely�n ma az Ascari-sik�n van), a Rettlineo Centrale egyenesben 200 km/� feletti temp�ban �rkeztek meg a gyors Curva de Sud visszaford�t�ba. A kanyar el�tt von Trips a n�mileg nehezebb Ferrarij�val hamarabb kezdett el f�kezni, mint a k�zvetlen m�g�tte aut�z� Clark. A sk�t a Lotusszal m�r-m�r el�zni k�sz�lt, amikor a n�gyes sz�m� Ferrari hirtelen keresztezte el�tte az utat. Von Trips aut�j�nak nagy sebess�ggel forg� h�ts� kereke tal�lkozott Clark els� kerek�vel, aminek k�vetkezt�ben mindketten elhagyt�k a p�ly�t. A n�z�k ezen a helyen egy nem t�l magas bef�ves�tett f�ldt�lt�ssel �s dr�tker�t�ssel voltak v�dve. Az ir�ny�thatatlan Ferrari a t�lt�shez �t�d�s ut�n szinte f�ktelen�l v�g�dott a n�z�k sora k�z�. Tizenegyen a helysz�nen meghaltak, tov�bbi n�gyen a s�lyos s�r�l�sek k�vetkezt�ben. A szerencs�tlen von Trips kiesett az aut�b�l, a teste a t�lt�s �s a p�lya k�z�tt l�v� f�ves s�vban fek�dt mindenf�le k�ls�relmi nyomok n�lk�l – sajnos halott volt � is, a nyak�t t�rte el...

Von Trips, akit az �js�g�r�k 1961-ben az �v sportol�j�nak v�lasztottak N�metorsz�gban, egyszeriben mindent elvesztett. A trag�di�ba torkollt versenyt �s ezzel egy�tt a vil�gbajnoks�got Phil Hill nyerte. Az �jdons�lt vil�gbajnok n�gy nappal k�s�bb k�s�rte el bar�tj�t utols� �tj�ra a von Trips csal�d hemmersbachi temet�j�be. Az amerikai a Taffyval v�vott sportszer� csat�ikat �gy komment�lta: „igen, nyerni akartam. De nem ilyen �ron”.

V�gezet�l mag�t�l Wolfgang von Tripst�l egy id�zet, amely kifejezi az �letfiloz�fi�j�t: „Sz�z�t �ves koromig szeretn�k �lni, hogy meghallgathassam mindazon zen�ket, amelyek tetszenek, elolvashassak minden k�nyvet, amelyek �rdekelnek, �s eny�m lehessen minden n�, akik tetszenek…”