1982. m�jus 8-�n nyolc perccel a Belga Nagyd�j id�m�r� edz�s�nek v�ge el�tt a mindig a maximumra t�rekv� Gilles Villeneuve egy utols� nagy rohamra indult, hogy megszerezze a pole poz�ci�t. Ha nem tette volna, most nem �rn�nk r�la, ugyanis a klasszis sz�m�ra a 25 �vvel ezel�tti sz�guld�s v�gzetesnek bizonyult.

A kanadai pil�ta nem ismert lehetetlent. Megrong�l�dott, olykor csak h�rom ker�ken fut� versenyaut�val sem volt hajland� feladni a k�zdelmet, m�g ekkor is t�vig nyomta a g�zt. Nem a pontokra utazott, hanem mindig a gy�zelemre t�rekedett.

Ha lehet�s�ge ny�lt az el�z�sre, nem tekete�ri�zott, belev�gott a man�verbe. Ink�bb a kavics�gyban v�gezte, de �gy nem akart befejezni egyetlen futamot sem, hogy meg ne pr�b�lta volna megszerezni a gy�zelmet. De ugyanez igaz volt az id�m�r� edz�sekre is.

Villeneuve az 1977-es szezonban huszonh�t �vesen mutatkozott be a Forma-1-ben, a McLaren ist�ll� sz�neiben. A sors ir�ni�ja, hogy a kanadai els� csapatt�rsa az a Jochen Mass volt, aki �t �vvel k�s�bb a veszt�t okozta.

A McLarent�l Enzo Ferrari k�l�n k�r�s�re m�r egy szezon ut�n �tszerz�d�tt az olaszokhoz, ahol r�vid, �m legal�bb annyira tartalmas karriert futott be.

Igaz, hogy p�lyafut�sa alatt mind�ssze hat futamgy�zelmet k�nyvelhetett el, de ut�nozhatatlan vezet�si st�lus�val - amely legink�bb a ralisok�ra eml�keztetett- �s elsz�nts�g�val hamar a szurkol�k sz�v�be lopta mag�t.

Legnagyobb siker�t akkor k�nyvelhette el, amikor az 1979-es szezon v�g�n csapatt�rsa, Jody Scheckter m�g�tt vil�gbajnoki ez�st�rmet szerzett a Ferrarival. H�tr�nya mind�ssze egy pont volt a d�l-amerikaival szemben, de a teljes t�rt�nethez az is hozz�tartozik, hogy abban az �vben Scheckter volt a Ferrari kedvezm�nyezett versenyz�je, �m szezon k�zben t�bbsz�r is bebizonyosodott, hogy Villeneuve k�nnyed�n meg tudn� verni m�rkat�rs�t is.

De a rajong�k f�k�nt az�rt im�dt�k, mert a p�ly�n k�ny�r�letlen volt, �s ellenfeleit is nagy csat�ra k�sztette. A legeml�kezetesebb p�rharc�t Rene Arnoux-val v�vta 1979-ben. A hajmereszt� man�verekkel tark�tott csata �r�kk� felejthetetlen marad.

Gilles Villeneuve korszak�nak legnagyobb klasszisai k�z� emelkedett, �s nem az volt a k�rd�s, hogy vil�gbajnok lesz-e, hanem az, hogy h�nyszor. Az 1982-es �vnek nagy es�lyesk�nt v�gott neki, �m a sors m�s forgat�k�nyvet �rt…

Elsz�nts�ga, minden�ron gy�zni akar�sa miatt im�dt�k, de pont ez okozta a veszt�t is. Azon a bizonyos m�jusi napon nem csak szok�sos fanatizmusa vez�relte, de g�rcs�sen ragaszkodott ahhoz, hogy megleck�ztesse csapatt�rs�t, Didier Pironit, aki k�t h�ttel kor�bban cs�ny�n kibabr�lt vele.

Az 1982-es szezonban a Ferrari els�sz�m� versenyz�je Gilles Villeneuve volt, �gy m�rkat�rs�nak �t kellett t�mogatnia. A francia pil�ta az Olasz Nagyd�jon, Imol�ban azonban megszegve a meg�llapod�st �s a csapatutas�t�st, az utols� k�rben az addig �len �ll� Villeneuve el� v�gott, �s megnyerte a futamot.

Ezek ut�n nem csoda, ha a kanadai megorrolt Pieronira, �s vissza akart v�gni neki, persze a p�ly�n. Erre k�t h�ttel k�s�bb, Zolderben volt lehet�s�ge, a Belga Nagyd�jon. Az id�m�r�n azonban ism�t a franci�nak j�tt ki jobban a l�p�s, aki nem sokkal a kvalifik�ci� v�ge el�tt k�t hellyel a kanadai el�tt tany�zott. Villeneuve term�szetesen ezzel a nyolcadik hellyel nem volt el�gedett, pl�ne, hogy csapatt�rsa is el�tte volt.

Ez�rt n�h�ny perccel a befejez�s el�tt �jra nekidur�lta mag�t �s �r�letes temp�t dikt�lva mindent elk�vetett az el�rel�p�s �rdek�ben. K�r�lbel�l 250 km/h-s sebess�ggel �rkezett a Terlamen kanyarba, ahol Jochen Mass levezet� k�r�n sz�delgett. A March pil�t�ja leh�z�dott ugyan az ide�lis �vr�l, de m�gis visszar�ntotta oda aut�j�t, �gy a vill�mgyorsan �rkez� Villeneuve m�r nem tudta elker�lni az �tk�z�st.

A Ferrari a pal�nknak v�g�dott, a leveg�be emelkedett, majd a becsap�d�skor ripity�ra t�rt. Villeneuvnek es�lye sem volt a t�l�l�sre, hiszen kirep�lt az aut�b�l �s mintegy 20 m�tert rep�lt, egy p�lya menti ker�t�s f�kezte meg az akkor m�r �lettelen testet. Az akkor 32 �ves Villeneuve�t k�rh�zba sz�ll�tott�k ugyan, de m�r nem tudtak seg�teni rajta.

A kock�s z�szl�val letakart kopors�j�n�l �zvegye, Joanna �s k�t gyermeke, az akkor kilenc �ves Jacques �s a h�t esztend�s Melanie siratta a Forma-1 akkori leggyorsabb pil�t�j�t. A Forma-1 75. hal�los �ldozat�nak �r�k�t fia, Jacques vitte tov�bb, akinek 1997-ben siker�lt az, ami apj�nak nem: vil�gbajnok lett.